6 hét a vivicittáig és a nyugdíjas minimusz.

Ami lehet, hogy nem fog menni, de én azért szorgalmasan készülök. három hét betegség betett eléggé a felkészülésemnek. Nem tudom, miért, de most nagyon lelassultam.
Ma egészen új élményem volt. Nagyon fájt már egy ideje a hátam, és elmentem két hete egy gyógytornászhoz. Kálnai Beát már ismerem egy ideje, tartottunk együtt tréninget, küldtem hozzá mindenkiket, tudtam, hogy nagyon jó, de még nem voltam én nála, mint páciens.
Megnyomogatott, megkínzott, majd közölte, hogy a nem a derekammal van a baj, hanem nyugdíjba ment a minimuszom. Mert nekem olyanom is van.

Na, szóval itt látható a három izom, ami a csípő körül van, és az lenne a dolguk, hogy a láb mozgását segítsék. Ehhez képest, én a derék és hátizmaimat használom.
Kaptam egy sorozat gyakorlatok, hogy erősítsem, és többé kevésbé szorgalmasan csinálom is. Az biztos, hogy olyan helyeken van izomlázam, ahol nem gondolnám.
Ma úgy döntöttem, hogy a téli alapozásnak vége, egy kicsit belehúzok a sebességbe is, mert az   utóbbi hét 8 és fél 9 perces kilométeri már nagyon ....
Az első két km-t azért még szigorúan 140-es pulzuson futottam, gyalogoltam, de utána hagytam felmenni 160-ig. Így már azért 8 perc alatti km-ek is jöttek.

De ami az új élmény. Éreztem, hogy érzem a csipőm futás közben, ezért elkezdtem rá figyelni. Hosszú évek óta relaxálok, meditálok, ezért van valami gyakorlatom a belső figyelemre, de így még nem használtam.
Futás közben kifejezetten a csipőizületem mozgására koncentráltam, és arra, hogy az izmok onnan mozgatják a lábaimat. Éreztem, hogy jobban, vagy máshogy, vagy gyorsabban futok.
Majdnem 9 km-t futottam, és nagyon élveztem, ami már kicsit régen volt. Ráadásul most is a csípő körüli izmaimban van egy enyhe izomláz, ezek szerint jó úton járok.